~9.Rész~

Na meghoztam a 9.részt. Bocsánat hogy ilyen sokáig tartott csak hát ott van a suli+tanulás...stb. Jó olvasást.! És a kövi részt 2 komi után hozom!!
Timii xx 

Másnap már reggel 6-kor fent voltam, és néztem a szobám falát miközben azon gondolkoztam hogy Aliz eltitkol előlem valamit. Tudtam hogy ő még ilyenkor alszik ezért úgy döntöttem hogy majd később-olyan 9 órafele-majd felhívom. Mindenképpen meg kell beszélnem vele ezt a dolgot. Gondolkozásomból az zavart meg hogy valaki kopogott az ajtómon.
-Igen?
-Bejöhetek??-hallottam anya aggódó hangját.
-Persze.-ültem fel az ágyon.
Anya óvatosan kinyitotta az ajtót és belépett a szobámba. Oda jött az ágyamhoz, leült velem szembe, megfogta a kezem majd ez mondta:
-Tudom hogy baj van. Kérlek mondd el.-majd megsimogatta az arcom.
-Ahj...tudod hogy Aliz a legjobb barátom. És mégis eltitkolt előlem valamit, de még Regi sem tudja. Kicsit rosszul esik hogy nem mondta el. Mert eddig mindig mindent megosztottunk egymással.
-Kicsim...igazad van abban hogy el kellett volna mondania. De lehet hogy szándékosan nem mondta el, mert félt hogy Regi és te megharagudtok rá. Hagyd egy kicsit a dolgot, és ha majd készen áll arra hogy elmondja... akkor biztos vagyok benne hogy el fogja mondani. Na de most kérem vissza a mosolygós lányomat, menj fürödj le öltözz fel és gyere le enni. Van házid?
-Nem nincs Vagyis csak matek de azzal 2 perc alatt készen leszek.-mosolyogtam.
-Nagyszerű. Akkor evés után van egy kis meglepink nektek apával. Úgy hogy siessetek Renivel.-adott egy puszit és már ki is ment. Még gondolkoztam néhány percet aztán felálltam kiválasztottam egy egyszerű ruhát és elmentem fürdeni, tettem magamra egy kis sminket és lementem a konyhába ahol rajtam kívül már mindenki ott volt az asztalnál.
-Reggelt.-mosolyogtam halványan.
-Neked is!-jött oda hozzám a húgom és jó szorosan átölelt.
-Oké oké. Azért egy kis levegőt még hagyhatnál nekem.-csikiztem meg mire elengedett.
Leültem az asztalhoz és ettem néhány falatot, a többit már csak turkáltam. Még mindig nem tudtam rendesen enni.
-Szóval...akkor hova megyünk?-kérdezte izgatottan Reni.
-Hát...Aliz és Regi tudták hogy a mi kislányunk elfelejti mondani de a lányok eljöttek hozzám és mondták hogy lesz Ausztriában egy One Direction koncert amire meghívták Lilit is. És mivel MA van a koncert ezért elmehetnénk mi így együtt + elvisszük Alizt és Regit is.
Jesszus isten!! A koncert!! El is felejtettem hogy van van! De legalább a lányok elintézték.
-Tényleg a koncert!! Úristen bocsánat hogy elfelejtettem szólni. Csak tudtam hogy ha mondom akkor nem engedtek el. Így meg feleslegesen nem akartam szól.-mondtam szomorúan.
Nem voltam annyira oda a One Directionért de azért szerettem őket. Szerettem a srácokat és a számaikat is. Jó az is közre játszott hogy két totál Directioner barátnőm van tehát azért én is tudok ezt-azt. A húgom viszont nem lelkesedett nagyon az ötletért.
-Komolyan?? Most komolyan az lesz a mai programunk hogy 5 homokost megyünk el megnézni akik a színpadon nyávognak és több millió lány ezért sikítozik??-mutatta ki nemtetszését jólnevelt hugicám.
-Ha nem tetszik elvihetünk a mamához és este megyünk érted.
Tudtam hogy miért mondja ezt anya..mivel Reni mindennél jobban utál a mamáéknál lenni.
-Juhuu megyünk buzi koncertre!-mondta egy erőltetett mosollyal.


Már rég úton volt az egész "család" Ausztria felé. Mindenki elfoglalta magát. Regi, Aliz és én zenét hallgattunk. Természetesen One Directiont. A húgom is zenét hallgatott, csak nem tudom hogy mit. Igazából nem is érdekelt. Anya és apa beszélgettek mint mindig.

3 óra utazás után oda is értünk. Már csak a koncert helyszínét kellett megtalálnunk amit először tök könnyű dolognak tűnt, és végül azt a tök könnyű dolgot negyed óra keresés után találtuk meg. Aliz és Regi sikítozva szálltak ki a kocsiból. Én úgy hogy befogtam a fülem mert a 2 sikítozó Directioner barátnőimtől majdnem megsüketültem. Reni csak simám unott pofával kiszállt, anya és apa esküszöm mint a 16 éves tinik úgy viselkedtek. Már ott tartottam hogy letagadom őket, de komolyan. Mivel a két legjobb barátnőm jóvoltából a jegyeink az első sorba szóltak ezért anyuékat ott hagytuk mert ők már csak épp hogy az utolsó sorba kapta jegyet.

Fél óra sikítozás és kiáltozás után elkezdődött a koncert. És igen mikor megláttam a srácokat a dobhártyám is majdnem kilyukadt. Gondolom azt már mindenki tudja hogy miért. A legelső dal amit énekeltek, az a WMYB volt. Ez volt a legeslegelső dal amit tőlük hallottam. Mondanom sem kellett hogy ordítottam a szöveget és közben természetesen ugrándoztam is. Ugyan így tett 2 legjobb barátnőm is. A következő szám a BSE volt. Ez is ismertem. Igaz az új albumukról csak a BSE-t és a SOML-ot ismerem de majd a többit is meghallgatom mert nagyon jó volt a többi is. Na majd otthon utána nézek.

Mikor az utolsó számnak is vége lett egy kicsit elszomorodtam. Nagyon jól éreztem magam és igazából nem nagyon bántam meg hogy eljöttem. A lányokkal arra készültünk hogy akkor most megpróbálunk autogramot szerezni a srácoktól ami, valljuk be nem lesz egy könnyű feladat. De arra az elhatározásra jutottunk hogy mi akkor is AKARUNK AUTOGRAMOT ÉS MEG IS FOGJUK SZEREZNI!! Tehát a mi okos kis eszünkhöz híven kegyetlenek voltunk és nem ismertünk kegyelmet ami nálunk azt jelentette hogy félrelöktünk mindenkit és nem érdekeltek a trágár megjegyzések, volt akiknek bemutattunk és mi le is tudtuk ennyivel a dolgot.
2 lány volt előttünk és utána mi következtünk. A szívem a torkomban dobogott mikor megláttam őket. Igen. Igazuk volt a lányoknak. Élőben sokkal de sokkal szexibbek mint képeken. Egyszerűen szívdöglesztőek. Na de vissza a valóságba. Mi következtünk. Mikor eléjük értünk a barátnőim szó szerint lefagytak.
-Jól vannak?-kérdezte a magad göndör hajú.
-Öhm..szerintem igen, de már nem vagyok benne biztos.-mondtam remegő hangon mert azért mégiscsak Harryvel beszélgettem. Bár nekem nem volt kedvencem, én egyformán szerettem őket.
-Hogy hívják a barátnőidet?-jött oda hozzám Niall.
-A barna hajút Aliznak, és ezt a kis rózsaszín hajút pedig Reginek.-mondtam viccelődve hogy egy kicsit oldjam a hangulatot. Adtak a lefagyott barátnőimnek egy-egy autodrammot mire elmosolyodtak és megölelték őket majd képet is csináltak a srácokkal. Na vérge.-gondoltam magamban. Már azt hittem hogy sosem lesznek normálisak. Már csak én voltam hátra.
-És téged hogy hívnak?-mosolygott rám Niall.
-Lili.-mosolyogtam.
-Szép neved van.-kacsintott.
Totál elpirultam, remélem nem látszott.
-Na és..van barátod??
-Igen, van.
-Oh hát kár. Azért itt van a számom ha esetleg..szóval érted.-mondta egy perverz mosoly kíséretében.
Ezután leírta a papírra a számát ahol az aláírások is voltak és a kezembe nyomta. Én is csináltam velük képet és amilyen gyorsan csak tudtam leléptem. Hát mondhatom ez egy kicsit fura volt. Igaz Niall aranyos meg minden de nekem akkor is van barátom akit szeretek.
-ÚRISTEN!! MOST JÓL LÁTTUK REGIVEL HOGY NIALL HORANNAK BEJÖSSZ VAGY CSAK KÉPZELŐDTÜNK???-sikítozott Aliz.
-Fogd be Aliz!! És erről egy szót se SENKINEK!! FŐLEG ÁDÁMNAK NE!!